Exclusive Konto | Cégalapítás
1417
page,page-id-1417,page-template-default,ajax_fade,page_not_loaded,,select-child-theme-ver-1.0.0,select-theme-ver-3.1,wpb-js-composer js-comp-ver-4.11.2.1,vc_responsive

Cégalapítás

start

Cégalapítás Horvátországban teljeskörű ügyintézéssel, székhely szolgáltatással és bankszámla nyitással!

A következő feladatokkal segítjük Önt a cégalapítás során:

  • Társasági szerződés összeállítása
  • Cégnév kiválasztása
  • Tevékenységi körök közösen történő meghatározása
  • Alapítók, ügyvezetők számára a horvát adószám kikérése
  • A Statisztikai Hivatalnál történő bejelentkezés ügyintézése
  • Adószám, közösségi adószám kikérése
  • Adóhivatalba való bejelentkezés ügyintézése
  • Az új cég bejelentése a Horvát Nemzeti Banknál
  • Letéti bankszámla megnyitása a törzstőke befizetéséhez az Ügyfél által választott bankban
  • Céges bankszámla megnyitása az Ügyfél által választott bankban
  • 1 db bélyegző
  • Cégalapítással kapcsolatos teljeskörű ügyintézés és tolmácsolás
  • Domain név foglalása a bejegyzett vállalkozásnak (igény szerint)

Cégalapításkor a tulajdonosoknak nyilatkozatot kell tenniük, hogy sem nekik, sem a tulajdonukban lévő más vállalkozásoknak nincs semmilyen adó- valamint egészség- és társadalombiztosítási tartozásuk Horvátországban.

A bejegyzés időtartama az aláírástól számítva általában 2-3 hét, kivéve a július és augusztusi hónapokat, amikor a cégbíróságon nyári szünet van.

1. Az alapítók

A cég alapítója lehet:

  • Külföldi magánszemély ill. magánszemélyek
  • Külföldi cég ill. cégek
  • Külföldi cég és magánszemély ill. cégek és magánszemélyek
  • Belföldi magánszemély ill.magánszemélyek, cég ill.cégek

Egyszemélyes kft. is alapítható, nem előírás sem a felügyelőbizottság, sem a könyvvizsgáló!

2. Cégalapításhoz szükséges dokumentumok:

a) cég az alapító:

  • 30 napnál nem régebbi eredeti, cégbíróság által kiadott cégkivonat
  • Az alapító cég aláírójának útlevele vagy személyi igazolványa és lakcímkártyája
  • Az alapító cég bélyegzője

b) magánszemély az alapító:

  • Útlevél vagy személyi igazolvány
  • Lakcím igazolás (lakcím kártya)

3. A törzstőke

D.o.o. (kft) alapításához minimálisan 20.000 kn alaptőke szükséges, melyet egy előzetesen létrehozott letéti számlára kell utalni.

Véleményünk szerint attól függően érdemes nagyobb tőkével alapítani céget, hogy milyen tevékenységet kívánnak folytatni. Nagyobb alaptőkének leginkább a „bizalmi index” növelésében van szerepe.

4. Kölcsön

Lényegében bárki nyújthat kölcsönt a vállalkozásnak!
A kölcsön lehet kamatmentes természetes- és jogi személy esetén is.
Amennyiben a vállalkozásnak olyan tagja nyújt hitelt, akinek az üzletrésze meghaladja a 25 %-ot, és a kölcsön összege meghaladja az üzletrésze értékének a négyszeresét, ebben az esetben az elszámolt kamatok nem csökkentik az adóalapot!

5. Egyszerűsített Kft alapítása (j.d.o.o.)

Ez is Kft. forma, és ugyanazok a törvényi szabályok vonatkoznak rá, mint a Kft-re, kivéve egyes szabályozásokat, amelyekben a törvény másként rendelkezik.

Jellemzői:

  • Minimális törzstőke 10,00 kn,
  • Az üzletrész legkisebb nominális értéke 1,00 kn,
  • Csak pénzeszközben lehet befizetni a törzstőkét,
  • A társaságnak rendelkeznie kell a törvény által előírt tartalékkal, melynek az eredmény ¼-ét kell képeznie csökkentve az előző évi veszteséggel. A törvény által előírt tartalékot a következőre lehet felhasználni:
    – Törzstőke emelésre,
    – Veszteség fedezésére.
  • Amennyiben fizetésképtelenség veszélyezteti a társaságot, azonnal össze kell hívni a taggyűlést.
  • A bejegyzés bírósági illetéke 30,00 kn,
  • Legfeljebb 3 alapító lehet és 1 ügyvezető,
  • Amennyiben az egyszerűsített kft. törzstőkéjét a rendes kft. törzsőkéjének összegére vagy attól nagyobb összegre emelik (20.000,00 kn), abban az esetben már nem érvényesek rá a fent leírtak.

6. Alapítási költségek

A Kft. (d.o.o.) alapításának ügyintézési díja: 4.000,00 kn + (25%) ÁFA.

Az egyszerűsített Kft. (j.d.o.o.) alapításának ügyintézési díja: 3.000,00 kn + (25%) ÁFA.

Ezen kívül fizetendő a közjegyző díja, a bírósági illetékek, a kamarai közlönyben való megjelentetés díja, a bírósági tolmács díja, cégkivonat fordításának díja amennyiben cég az alapító, valamint a törzstőke átutalásáról szóló igazolás kiállításának a díja.

A közjegyző díja nagyban függ az alapítók, ügyvezetők számától és személyiségétől, lesz-e a társaságnak felügyelő bizottsága, törzstőke nagysága.

Szolgáltatásunk nem ér véget azzal, hogy bejegyzik az Ön cégét, a továbbiakban is rendelkezésére állunk könyvelési, bérszámfejtési, adó- és üzlettanácsadási szolgáltatásainkkal!

OBRT (egyéni vállalkozás), J.D.O.O. (egyszerűsített Kft.) vagy D.O.O. (Kft.)?

Egy új vállalkozás elindításakor azonnal felmerülő kérdés a vállalkozási forma kiválasztása.
Döntésünket nem csak az alapítási költségeknek és a törzstőke nagyságának kell befolyásolnia, ismernünk kell minden vállalkozási forma előnyeit és hátrányait, mely vállalkozási forma felel meg legjobban az üzleti terveinknek, egyes vállalkozási formák adóvonatkozási kérdéseit és működési költségeit is ismernünk kell, és számolnunk kell a kilépési stratégiával is.

Az egyéni vállalkozás (OBRT) regisztrálása a legegyszerűbb. A bejegyzés itt a legrövidebb, az alapítás költsége kb. 500 kuna, viszont korlátozó tényező a szakképzettség, ami alapfeltétele az egyéni vállalkozás megnyitásának. További korlátozás, hogy az egyéni vállalkozás nem létezhet alkalmazott nélkül. Az egyéni vállalkozás alapítója automatikusan fizet kb. 1900 kuna járulékot havonta. A gazdasági társaságoktól eltérően az egyéni vállalkozás lehetővé teszi az egyszerűsített könyvvitelt 3.000.000 kunás bevételig, vagy más előírt határokig. Ez megkönnyítheti az üzlet beindulását, mivel olcsóbb a könyvelés, bevételnek csak a megfizetett számlák számítanak, kiadásnak pedig csak a kifizetett költségek, így az egyéni vállalkozás likviditásától fog függni a nyeresége. Minél nagyobb az egyéni vállalkozás likviditása, annál nagyobb a nyeresége. Viszont ez hamis képet alkothat az egyéni vállalkozás sikerességéről. Például, ha megfizettet az év során 100.000 kunát, viszont az egyéni vállalkozás az év végéig nem fizeti ki az összes költségét, hanem azok egy részét átviszi a következő évre, akkor az egyéni vállalkozás pozitív eredménnyel fog zárni, függetlenül attól, hogy a tényleges költségek esetleg meghaladják a ráfordításokat. Ezért összetettebb működésű egyéni vállalkozás esetén több kiegészítő nyilvántartást kell vezetni, úgy mint a vevők és szállítók egyenlegeit, áru mozgás követési, stb. Mivel az egyéni vállalkozás egy magánszemélyhez köthető, az egyéni vállalkozás nyeresége jövedelemnek számít, amelyre jövedelemadót kell fizetni 12-től 40%-ig sávosan, amire rájön még a helyi különadó is, viszont a bérekhez hasonlóan érvényesíthető a személyi kedvezmény.
Amennyiben az egyéni vállalkozás „jelentősebb nyereségre” tesz szert, a sávos adórendszer miatt a befizetendő adók és járulékok összege lényegesen magasabb lehet, mint gazdasági társaságok esetén. Az egyéni vállalkozás legnagyobb hátránya, hogy a vállalkozó a saját vagyonával felel az egyéni vállalkozás működéséért, így az egyéni vállalkozó kockázatai nagyobbak, mint egy gazdasági társaság tulajdonosáé. Az egyéni vállalkozások egy nagy előnye, hogy a családtagok szerződéskötés nélkül besegíthetnek, amire a gazdasági társaságoknál nincs lehetőség valamilyen szerződés nélkül.

Az egyszerűsített kft (j.d.o.o.) egy olyan gazdasági társaság, amelyet 10,00 kunás törzstőkével meg lehet alapítani, és ideális szolgáltató vagy intellektuális tevékenységek beindításához kevés eszközberuházással. Az alapítás költségei kb. 800 kunát tesznek ki. A bejegyzési határozatra van, hogy 30 napig is kell várni. A j.d.o.o.-ra vonatkozó megkötés az, hogy csak egy ügyvezetője és legfeljebb három alapítója lehet, a törzstőke legmagasabb összege pedig 19.900 kuna. A j.d.o.o.-ra vonatkozik a Számviteli Törvény, és kettős könyvvitelt kell vezetnie. A Nyereségadó Törvénnyel összhangban egykulcsosan, 20%-os nyereségadóval adózik a társaság. A nyereség kifizetésekor további 12% osztalékadót és a megfelelő helyi különadót kell fizetni. Amíg a társaság át nem alakul kft-vé, addig nem rendelkezhet a teljes nyereségével, annak legalább 25%-át tartalékként kell kezelni. Az egyszerűsített kft legnagyobb hátránya a kft-vé való átalakulás költségei. Előnye a kft-hez képest, hogy a működésük feltételei megegyeznek, viszont kisebb kezdeti befektetést igényel. Az egyéni vállalkozással szembeni előnye az, hogy a j.d.o.o. tulajdonosa nem felel a magánvagyonával, függetlenül attól, hogy a beindítási költségeik nagyjából azonosak. Az ügyvezetőségi tagnak nem kell munkaviszonyban lennie a társaságnál, ha valami más módon rendelkezik társadalombiztosítással, illetve ha munkaviszonyban áll egy másik munkaadónál. Ha az ügyvezető nem rendelkezik társadalombiztosítással, és nem kötött munkaszerződést a társasággal, köteles bejelentkezni a nyugdíj- és az egészségbiztosítónál, és mint az ügyvezetőség tagjának, fizetnie kell a kötelező járulékokat. Mivel a járulék alap a munkaviszonyban nem álló ügyvezetőségi tagokra magasabb, mint az átlagfizetés, javasoljuk, hogy ha az ügyvezető munkanélküli, kössön munkaszerződést az általa irányított társasággal.

A korlátolt felelősségű társaság (d.o.o.) minimális törzstőkéje 20.000 kuna. Sokan a 20.000 kunát üzemi költségnek tekintik, de ki kell hangsúlyozni, hogy ez a pénz a számlájukon marad, és felhasználható az ügymenet költségeinek kifizetésére. Az alapítás költsége többszöröse az egyéni vállalkozásénak vagy a j.d.o.o.-nak, 3500 és 5000 kuna között mozog. Ellentétben a j.d.o.o.-val a d.o.o.-ban nincs megkötés az alapítók és az ügyvezetők számára vonatkozólag. Csakúgy, mint a j.d.o.o.-ra, a d.o.o.-ra is vonatkozik Számviteli Törvény és a Nyereségadó Törvény, a nyeresége ugyan úgy adózik, mint a j.d.o.o.-é. A d.o.o. előnye a j.d.o.o.-hoz képest, hogy a tulajdonosoknak nem kell visszatartaniuk a nyereség 25%-át, hanem azzal teljes egészében rendelkezhetnek az előírt adók megfizetése után. Ezen kívül a d.o.o.-nak jobb a hitelessége. A d.o.o. előnyei az egyéni vállalkozással szemben ugyan azok, mint a j.d.o.o. esetén. Csakúgy, mint a j.d.o.o., a d.o.o. is működhet alkalmazott nélkül azzal a feltétellel, hogy az ügyvezető valamilyen más módon biztosítva van.

A társasági forma választásán kívül fontos megemlíteni, hogy lehetőség van az ÁFA körbe való belépésről is dönteni.

Az összes megemlített társasági forma 230.000 kunás forgalomig dönthet arról, hogy szeretne-e belépni az ÁFA körbe, viszont ezt a határozatot még a gazdasági tevékenységük megkezdése előtt meg kell hozniuk. Amennyiben az új vállalkozás nem jelentkezik be az ÁFA körbe a tevékenységének megkezdése előtt, év közben erre már nincsen lehetősége, és elveszíti a bejövő számlák ÁFA-jának visszaigénylési lehetőségét, ez neki költség lesz. Azon vállalkozásnak, amelyik árut vagy szolgáltatást hoz be, és az áruit vagy szolgáltatásait külföldön szeretné értékesíteni más vállalkozásoknak, véleményünk szerint mindenképp be kellene lépnie az ÁFA körbe.
A vállalkozási formától függetlenül 3.000.000 kunás bevételig az ÁFA kötelezettek választhatják a megfizetés alapján történő ÁFA elszámolást, ami javíthatja a likviditásukat. Megemlítjük, hogy a megfizetés alapján történő ÁFA elszámolás választása j.d.o.o. és d.o.o. esetén nincs hatással az üzleti könyvek vezetési módjára, mivel e társaságok mindig kettős könyvvitelt vezetnek. A megfizetés alapján történő ÁFA elszámolás viszont bonyolultabbá teszi a társaság üzleti könyveinek vezetését, így ez a döntés legtöbbször megemeli a könyvelési szolgáltatások költségeit. Az adójellegű illetékekkel (egyéni vállalkozók kamarája, Gazdasági Kamara, természetvédelmi járulék, turisztikai járulék, műemlékvédelmi járulék, cégnév adó és hasonlók) kapcsolatban: mindegyik vállalkozási forma egyformán van kitéve ezeknek az adójellegű illetékeknek, melyek inkább függnek a vállalkozás tevékenységétől, mint a vállalkozási formától.

Az üzlet beindításakor a vállalkozási forma és az ÁFA körbe való belépéssel kapcsolatos választáson kívül fontos, hogy legyen tervünk az üzletvitel lezárásáról is. Az említett vállalkozási formák közül az egyéni vállalkozás bezárása a legegyszerűbb, mivel a bezárással minden vagyon, követelés és kötelezettség átszáll az egyéni vállalkozás tulajdonosára, és ő felel értük. Az egyéni vállalkozás bezárásának folyamata megvan pár nap alatt, és csak minimális költségekkel jár. Az adóbevallást az egyéni vállalkozás bezárásának napjával kell leadni, melyet az egyéni vállalkozás bezárásából eredő jövedelemre kell elszámolni, amely leegyszerűsítve: a vagyon és a követelések összegéből levonva a kötelezettségeket. Az így megállapított jövedelemre sávosan kell adót fizetni 12 és 40% között, plusz a megfelelő helyi adó.
J.d.o.o. és d.o.o. bezárása esetén le kell folytatni a felszámolási eljárást, amely addig tart, míg minden követelést és kötelezettséget ki nem egyenlítenek. A felszámolás alatt nem kell leadni az éves nyereségadó bevallást, mivel a felszámolás megkezdésétől annak lezártáig terjedő időszak egy bevallási időszaknak számít. A felszámolás lezártát követően kell leadni a végső adóbevallást, amely magában foglalja a teljes időszakot. A felszámolás teljes folyamata alatt köteles a társaság vezetni az üzleti könyveit, elszámolni és megfizetni az ÁFA-t. Az adó megfizetése után minden olyan megmaradt vagyontárgy, amely nem lett pénzzé téve, átkerül a társaság alapítójának tulajdonába. A j.d.o.o. és a d.o.o. felszámolásának költségei magasabbak az egyéni vállalkozás bezárásának költségeinél, mivel ebbe beletartoznak a közjegyzői költségek, bírósági illetékek, megjelentetési- és a hitelezők értesítési díjai is. Amennyiben a működésben olyan problémák merültek fel, melyek miatt nem lehet kiegyenlíteni a hitelezőket az elkövetkező 60 napon belül, akkor a bezárás/felszámolás helyett csődvédelmi vagy csődeljárás kerül lefolytatásra. A csődeljárás során a hitelezőket a társaság vagyonából, vagyis a csődalapból fizetik ki, melybe nem kerül be a társaság alapítójának magánvagyona. 2015. óta a csődeljárás lehetővé van téve egyéni vállalkozások és magánszemélyként üzleti tevékenységet végző személyek részére is, azonban az egyéni vállalkozás tevékenységének folytatásához szükséges felszerelés kikerül a csődalapból, vagyis csak az egyéni vállalkozó maradék vagyona kerül be a csődalapba.